Történt, hogy rusztikus, vidéki lakóházam járdáján állati eredetű székletkupacot találtam reggeli sétám során. Felkavart a dolog, morfondírozni kezdtem, hogy milyen állat tehette nálam tiszteletét. Megszokácsot kapásból kizártam, mert a nyomok nem dögevőre utaltak, magvakat láttam bennük.

Modern férfiként rögvest rákerestem az interneten és mélységes megdöbbenésemre a gugli dragon keze nyomára utaló találatot hozott fel, igen előkelő helyen.

Ékes bizonyítéka ez annak, hogy a mai, piperkőc, fine diningos buziskodás micsoda veszélyeket rejt; az ember sosem tudhatja, hogy az elétett, sombrero-méretű tányéron dragon főztje vagy nyestszar van-e. És voltaképp egykutya is. A legjobb, ha az ilyet messziről elkerüljük és maradunk az ismert, zamatos és tápláló, hagyományos magyar konyhánál.

 A piritott gecis hal több szempontból is hasznos étek. 
Omega zsírsavakban gazdag töltelékejótékony hatással van a bélflórára, 
a geci pedig minden szempontból a napi lét elhanyagolhatatlan velejárója. 
Én személy szerint a kenyeret kidobom a sütés után a véres faszba, 
de vannak olyan gasztronomiai szempontból mindenképpen a hajléktalan kategóriába 
tartozó emberek, akiknek a kenyér létfontosságú tényező, ők ugyanazok, 
akik babosrépát is főznek előszeretettel, velük  mondjuk én soha nem keveredek 
egy társaságba.Ha megfigyeled a cuccos tetején az enyhén penészesedésnek indult 
sajtbuborékokat már össze is fut a szádban a nyál. 

Avagy gambás tepertő, ázsiai tájszólásban beszélőknek. Magamhoz képest ez a kaja nem lett nagy eresztés, de azok után, hogy ripők le akarja járatni a bloggomat mindenféle szarokkal, első lépésnek megteszi ez is a mislencsillag felé!

Végy fejenként egy egész csirkecombot, csontozd ki, kockázd fel bőröstől (de csont nélkül) apróra. Sóval, fokhagymával szórd meg, pihentesd pár órát. Vegyél akciósan pár szem valami flancosabb, grillezhető gombát, meg mellé kommersz barna sampinyont, úgy csirkecombonként 20-25 dekát. A flancost karikázd, szárastól, a kommerszet kockázd. Vastag falú vasserpenyőben (úgy is ismert, mint „csodaserpenyő”), kis adagokban, meglehetőst nagy lángon süsd ropogósra a csirkecomb falatkákat, ritkán, de akkor alaposan átkeverve, hogy minden oldalról pirosra süljön, és a bőr kiizzadjon minden zsírt. Tedd félre, a zsírján grillezd meg a flancos gombát. Közben a kommersz gombát futtasd meg némi fokhagymás zsiradékon. Adj hozzá sűrítést és ízesítést (szárított vargánya nem bassza el, néha zacskóslevesnek álcázva kapható), húzd fel némi tejfellel (a harminc százalékos tejszínnél a húsz százalékos tejföl pont annyival jobb, hogy van benne kellő mennyiségű fehérje is, ami a gombából és csirkéből úgyis hiányzik), és reszelt parmezánnal, majd rotyogtasd sűrűre. Közben a másik serpenyőben a grillgomba kész – forgasd össze a csirkével, hogy átmelegedjen az is újra. Frissen vágott petrezselyemmel, netán frissen őrölt fehérborssal hintsd meg mindkét gombaételt, a trutymósba facsarj citromlevet.

Kísérőnek tojásmentes burzsujtarhonya (bulgur vagy miahaszom) készült hozzá, meg paradicsomos rukkolasaláta. Ehhez a kettőhöz a hozzávalók: egy cseléd, aki megmikrózza a szárított zöldfűszeres-sós vízbe rakott tarhonyát, és beleokád mindenféle olajat meg ecetfélét a gazok közé. Ha aztán rákarikázol pár szelet jégcsapretket, nem számít, mi van az alján, úgyis a másik kéz felől kezdjük meg az ételt, és a gaz fog a végén ottmaradni.

Tálaláskor igyekezz úgy intézni, hogy a csirkéből a felsőcomb darabkák kerüljenek a te tányérodra, az alsócomb emberi fogyasztásra nem ajánlott, csak azért van a receptben, mert úgy volt akciós!

Piros alapon fehér szívecskés viaszterítőn ajánlott tálalni, merthogyugye karácsony van. Azt még hozzátenném, hogy bár a saláta színe - köszönhetően a pari-retek-rukkola kombónak - piros-fehér-zöld, de ez is csak azt mutatja, hogy a trikolórt se mi szartuk; digó kaja ez. Bár Mária országa lévén azt legalább elmondhatjuk, hogy a Kisjézuskát viszont mi! Boldog karácsonyt tehát az igazmagyaroknak, és mivel ez a szeretet ünnepe, a sorosistáknak is legyen boldog hanuka, mielőtt hazazavarjuk őket innen Migráncsisztánba!

Kivel nem fordult még elő, hogy az anyukájától feleslegessé vált Tupperváre fermentáló edényt hozott el egy hétvégi látogatás alkalmával, kérdem én! Mi, akikkel ilyesmi már megesett, tudjuk, hogy nincs más hátra, fermentálni kell.

Ha például 25 év után direkt abbahagyjuk a dohányzást, akkor könnyedén megeshet, hogy testsúlyunk felkúszik mázsa környékére. Ez bár férfias, de nem esztétikus a gyengébbik nem szerint. Na, ezt én pont leszarom, én a szénhidrátot az íze miatt nem kedvelem. Ilyenkor készítek ilyet.

Ez ilyen vajpuha, fűszeres tarja, minimális krumplival, sárgarépával, hagymával és céklával. Tele van amúgy ez is szénhidráttal, de a szépségért szenvedni kell. Megettem.

Ja, és az nem egy viaszkosvászon terítő, hanem egy tányéralátét. Nyugaton régóta használnak ilyet, nincs ebben semmi ciki. 

Kedves Kartársak, Kartársnők.

Minden évben eljő ez a pillanat, amikor mérleget vonunk; az elmúlt időszak sikereit, kudarcait górcső alá véve értékeljük a mögöttünk hagyott esztendőt. Egyik szemem sír, a másik meg nevet. Nevet, hisz januárban igen erősen kezdtünk, szanalmas kolléga burgonyás posztja kiválóan megadta az alaphangot, nyálóceánok futottak össze olvasóink szájában. A nyálról jut eszembe, dragon nem posztolt idén, ez egy újabb strigula a jó dolgok lajstromában.

A rossz dolgok ott kezdődnek, hogy én sem posztoltam eleddig. De majd most. Öröm az örömben, hogy van egy csomó képem, amiket most megmutatok, mindemellett a történetükkel és a sorbarendezésükkel nem bajmolódom, oldja meg mindenki maga.

Egy nagyobb méretű jénait teleraksz megmosott héjas krumplival, ráteszed a tetejét, betoszod a mikróba 15 percre, és kész. Azzal eszed amivel akarod, vagy hámozás után rápirítasz, mint anya a hülyegyerekére.

Fogj valami egytálétel receptet, vidd ki a szabadba és főzd meg bográcsban! (A hülyébbek gondolom, természetesen magát a receptet fogják megfőzni!)